A méretarányoktól…

Régebben “sok” vasútmodellezéssel kapcsolatos könyv és újságcikk sorozat kezdődött a méretarányok taglalásával. Most én is ezt a sorozatot szeretném folytatni. Kinek milyen méretarányt javaslok, ki mit válasszon? Lássuk…

Személy szerint szüleim döntöttek hat éves koromban a H0-ás (és nem háós) méretarány mellett. Ugyanis karácsonyra egy körpályán zakatoló két kocsiból álló H0-ás készletet kaptam. Ez pecsételte meg a méretarány iránti hűségemet… Később jött a többi kocsi, egyenes, még több ív és megkaptam az első váltót is. De ha lehet választani (ma már pedig van választék bőségesen) akkor miért ne válasszunk. Vajon melyik méretarányt? Vasútmodellezni szeretne, de nincs helye? Kevés a pénze de kedve volna építeni egy asztalt? Akkor figyelem indul az óra!

Kezdem azzal, hogy milyen méretarányok léteznek, és milyen gyártok vannak a piacon, egyáltalán mi az a méretarány? Mi az a modellezés?

– A modellezés egy valódi tárgy, eszköz, mozgás (esetünkben egy mozdony, vagon, vasúti pálya stb.) lekicsinyített mása, az élethűség lehető legnagyobb szem előtt tartásával. A modellezés és a makettezés között pedig az a különbség, hogy szemben a modellel a makett nem mozog.

– Méretarány azt jelenti, hogy az eredeti méret hányad része a modell. Az alábbi táblázat mutatja a méretarányok és az eredeti méret közötti különbséget.

A vasútmodell méretarányok:

Építési nagyság (NEM szabvány) Méretarány Nyomtáv (mm-ben)
Nagyvasút 1:1 1435
I 1:32 45
O 1:45 32
S 1:64 22,5
H0, H0e 1:87 16,5
TT 1:120 12
N 1:160 9
Z 1:220 6,5

Ezek a legelterjedtebb méretarányok persze léteznek más méretarányok is, de ezek már inkább kerti vasutak egyedi méretezésekkel. Lehet még osztályozni két, illetve három sínrendszerű modellvasutakat, valamint mostanában egyre divatosabbak a digitális modellek is .

Szóval kinek mit?

Akinek kis helye van, és mindenképpen asztalt szeretne, annak az N vagy Z méretarány a legjobb, de még szép asztalt lehet építeni TT-s méretben is, viszonylag kis alapterületen, de ez már inkább a közepes méretarányhoz van közelebb, a H0 a közepes méret, itt minimum 1mx2m asztal az alap (ez a legnépszerűbb méretarány hazánkban) a felső határ a csillagos ég. Az S-től fölfelé már nagyon nagy helyre van szükség!! Csak azoknak ajánlom, aki nem tud a kétállásos garázsában mit taratani. :-)) Aki nem szeretne asztalt és inkább jármű építésre adja a fejét annak végül is mindegy, de kezdőknek mindenképpen a H0-t javaslom mert sem nem túl nagy sem nem túl pici, viszont szép és aprólékos modelleket lehet építeni.

Igazán három uralkodó méretarány “nyomul” kis hazánkban az N a TT és a H0. Ennek, az az egyszerű oka, hogy az átkosban csak ezt lehetett kapni. Illetve NDK-s „testvéreink” ezt gyártották.

Most vegyük sorra milyen gyártók termékeit lehet kapni. Egyszerű a válasz… mindent, ami a pénztárcánk elbír. Az 50 000 Ft-os kézzel gyártott MÁV-os V43-tól a 4 000 Ft-os használt PIKO E69-ig. De mégis kik az uralkodó gyártók?

–          H0-ban a PIKO a legrégebbi és talán legnépszerűbb (az ára miatt) versenyző, akik a volt NDK         színeket képviselik. A használt járgányaik nagyon olcsón beszerezhetők, de van új tervezésű és gyártású járművek is a palettán (mondjuk ég és föld a két minőség, sajnos az ár is). Másik gyártó a ROCO, ők osztrákok és nagyon szép és nagyon színvonalas termékeik vannak, sajna itt is az ár ami ellenük szól (de néha ki lehet fogni akcióban egy-egy szép darabot viszonylag emberi áron). Hazai gyártó kettő is akad, az egyik a Fuggerth akik M41-es mozdonyokat gyártanak (különböző festésben és igen nagy számban) valamint MÁV bhv, by, ax, ay stb. kocsikat. Gyártják még a PIKO standard vágány rendszerének koppincsát is (a vágányok OK, de a váltók kritikán aluliak, :-(( (sajnos elfelejtettek végállás kapcsolót beszerelni így fogyó eszközzé válik, ha beragad egy kapcsoló, sajnos leég könnyen). A másik magyar cég a Deák modell Sport akik kis szériás V43-akkal foglalkoznak (TT méretarányban is). Sajnos az áruk igen borsos… Léteznek más cégek is, a linkek rovatban megtudhattok róluk többet is, az áruk igen magas, de a minőség is. Ezeknél arra kell nagyon odafigyelni, hogy még méretarányon belül is lehetnek eltérések! Pl. a Fleischmann H0-ás ugyan, de az ütköző vonó szerkezete más mint a PIKO-é vagy a ROCO-é. De erre is van megoldás, ugyanis ma már úgy gyártják a modelleket, hogy cserélhetőek a vonószerkezetük így minden további nélkül ki lehet cserélni az ún. Kulzkupplungra amit minden gyártó támogat a sajátján felül (még a magyar Fuggerth is!!! J).

–          TT, a Berlini Fal leomlása után azt hittem, hogy megszűnik a TT méretarány, mert csak egy Kelet -Német cég gyártotta ezt a méretarányt a Berliner TT Bhan. De láttam. átalakult Tillingé, ha jól tudom. Azóta léteznek más cégek is, igazán bővebbet Kletner Roland barátom cikkéből tud meg a kedves olvasó a TT világáról. Én csak annyit fűznék hozzá, hogy nagy változáson ment keresztül a TT-s piac és ez meglátszik a modellek minőségén is J.

–          N, igazán ez a méretarány az amiről igen keveset lehet tudni illetve én keveset tudok. Annyit bizton állíthatok, hogy a PIKO cég gyártotta régen és most két nagy modellező cég is gyárt (ezen kívül biztos van még csak én nem tudok róla, elnézés is kérek érte!!) N méretű modelleket ez a ROCO és a Felischmann, mind a két cég katalógusát megtalálod a link gyűjteményben. Gondolom az áruk iszonyú magas lehet, viszont a két márkanév jelzi a minőség magas színvonalát. Itt hívnám fel kedves olvasóim figyelmét, ha valaki tudna és kedve volna írni az N vagy a Z méretarányokról szívesen látnám!!! De ha a többi méretarányhoz volna megjegyzése vagy cikk, amit megosztana velünk természetesen azt is, szívesen venném.

Körülbelül így áll ma Magyarországon a vasútmodellezés helyzete, akinek van pénze, az megveheti a méregdrága német, osztrák gépeket, kocsikat. Akinek meg nincs az meg veszi használtan a régi NDK-s modelleket ütött kopottan, amiket szépen fel lehet újítani ugyan (de akkor is csak PIKO marad). Igazán annak örülök, hogy van magyar modellgyártás és van törekvés ez irányban, igaz elég drágán, de hamarosan lesz ez olcsóbb is- remélhetőleg.

Nos most ennyit a vasútmodellek kusza méretarányairól és piaci helyzetéről, legközelebb a járműépítés alapjaiba kalauzolom el a kedves olvasót, hogyan miként és mivel kezdjünk neki a járműépítésnek.

-Varga Sándor-

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .